szép nagy társaság verődött össze magyarokkal, spanyolokkal, erasmusosokkal, ették kedélyesen a pálcára tűzött húsokat, a kolbász épp olyan zsíros pikánsnak tűnt, mint amit otthon kap az ember. szerencsémre ezután áttelepültönk egy másik helyre, ahol kaptam gambas-t (rák), calamares-t meg pimiento de padrónt. nem itt ettem a legjobbat, bár a calamares egész jó volt, a rákot viszont elsózták rendesen.
a következő bárban már galíciai fehérbort kóstoltunk (Albarino), épp focimeccs volt aznap. képzelhetitek a képernyőn csüngő tekinteteket. itt mindig világbajnokság van :)
az este folyamán kiderült, hogy Javierről lehetetlen normális képet készíteni, kicsit olyan, mint mikor chandler a Jóbiban fotózkodás közben felveszi a fotós vicsort. na, azért annyira nem szörnyű a helyzet, de célul tűztem ki, hogy mielőbb sikerüljön olyat kattintani, amin épp nem pislog, épp nem készül mondani valamit, épp nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése