2010. szeptember 4., szombat

intermezzo: spanish socialism


A spanyol szocialista építészet sokban hasonlít a Magyarországon megismert, leginkább talán kubista és konstruktivista elképzeléseket alkalmazó stílushoz. Eme építészeti műremekek halvány nyomai fedezhetőek fel a spanyol, különösen a galíciai területeken. Az épületek magassága a négy emelettől kezdve egészen elképesztő nagyságrendekig terjed, jellemzőek azonban a 8-12 emelet magasságú építmények. A honi szoci építészettől eltérően ezen épületek kevésbé szürkék, különös színezetet, szinte vidámságot csempészve be ezzel a város látképébe. Mint azt mi, magyarok mindannyian tudjuk, az a legjobb, ha ezen épületek inkább a szürke különböző árnyalataiban pompáznak, hiszen e stílus mintegy ebből a színből táplálkozva bontotta ki szárnyait és hozta létre a hazánkban oly sok helyütt fellelhető, meghaladhatatlan építészeti csodákat. Spanyolországban azonban keveset törődnek az alapok elsajátításával, kevesen engedhetik meg ugyanis maguknak, hogy hazánkba érkezzenek hosszabb tanulmányútra. Ennek eredményeképp jöhettek létre azok az épületek, melyek igyekeznek ugyan lemásolni a Magyarországon tökéletesen megtalált egyensúlyt, de azonnal felfedezhető, hogy ez az igyekezet már idejekorán kudarcba fulladt, s így külön utakon próbálva visszatalálni az eredeti csodákhoz, csak egyre inkább elveszítik mindazt, ami a honi épületeket oly meséssé varázsolják. Nem képesek rálelni a tökéletes formára, helyette annak csak gyenge utánzatait hordják össze. Az ablakokat képtelenek egységesíteni, a felesleges csicsától nem tudnak megszabadulni, épületeik nem letisztultak, s így sosem fogják elérni azokat a művészeti magasságokat, melyekben kis országunkban gyönyörködhetünk.

A Coruñaban jellgezetesek ezen kívül azon épületek, melyek eredeti külső falát megtoldják egy újabb, ablakokból összetákolt külső borítással. Ennek az az oka, hogy a sok eső miatt könnyen átnedvesedő falakat megpróbálják megvédeni. Ezekben a külső és a belső fal közti részekben a levegő átmelegszik, viszont a nedvesség nem jut el az eredeti falhoz. Ennek a jelensegnek köszönhető a város egyik neve: the city of glass. (képek később)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése