pam! bienvenida a coruña: One day in Santiago...

reggel a masszív 5 órás nyelvlecke helyett felpattant kis csapatunk egy buszra és meg sem állt Santiago de Composteláig. nem mintha valami hatalmas távolságról lenne szó, kb 50 km-re van tőlünk (érzitek ezt a "tőlünk" dolgot?). a város - már amit sikerült megnézni belőle - nagyon szép, csak tele van vén, töszmörgő turistákkal, meg olyanokkal, akik 7 euróért kagylóval díszített kalapot vagy botot vesznek maguknak.

de tudjuk ugye, hogy a jól felismerhető szimbólumokat könnyű eladni. bevallom, én is hoztam szuvenírt, de nem aggattam magamra, mint aki most ért ide a nagy útról. még ennél is dühítőbb, hogy egy egynapos "zarándoklatért" is adnak papírt, igazolást. azt hiszem ezek az emberek nem értették meg pontosan a lényeget...

a délelőtti konferencia után két tanárunk vezetésével (Marisa Santiagoban lakik, Xoán nem tudom hol) kerestünk egy éttermet, ahova befértünk ennyien. a menü egyik verziójáról tudok beszámolni: leves mindenféle tengeri cuccal - íze mint a langyos halászlé, a kagylót meg nem lehetett megenni, mert a bennemaradt homok roszogott a fogak között, amúgy jó; roston hal (eredetileg rája, de nem az került az asztalra) főtt krumplival és a fiúk tányérjáról lelopkodott salátával - érdekes, a halat speckósan kell szétszedni, íze inkább hússzerű, de legalább nem rája; a desszert valami alkoholos krémmel csinosított "tarta" - ennyi cucc után üdítő, de semmi extra. a menüben egyébként még benne volt a bor, a víz és a kávé is, mindezt 12 euróért.

a délutáni konferenciát passzoltam, már a mai múzeumozás sem esett túl jól, mászkálás helyett ezt az idegesítő nőt kellett hallgatni, persze alig értettem valamit, úgyhogy inkább elmentünk (Zosiaval és Alexandrával) megnézni a katedrálist. aztán megittunk egy üveg bort. aztán megvártuk a busznál a többieket. aztán szépen hazabuszoztunk.

a katedrálisról

minden út ide vezet. ha rossz úton vagy, eltűnnek a kagylók, ha újra ott vannak a térkőben, a kagyló állásából tudod, merre kell menni. ez nagyon tetszett nekem, folyton a kagylókat keresgettem, és mindegyiknek ááállatira tudtam örülni. maga az épület persze hatalmas, mi éppen mise előtt értünk oda, úgyhogy nem maradtunk benn sokáig. a tapasztalatok vegyesek: az orgona elképesztő. a terek csodálatosak. van külön beszélgető/gyóntató fülke magyar és német ajkúaknak. a pap pontosan a szem alatt prédikál.

DE: az egész épületben nem lehet gyertyát gyújtani. ilyen érmével működő izzósorokat álcáznak gyertyának, annyi kezd el világítani, ahány eurót bedobsz. az egyik ablakban felfedeztem egy modemet és egy routert. LCD monitor közvetíti a misét. az emeletre csak a múzeumon át lehet felmenni. az öregek lökdösődnek.

de minden tele van kagylókkal, úgyhogy volt mit keresgélni :)

amúgy a meghűlésem rosszabbodott, de nyugi Anyuka, elkezdtem kalmopirint szedni meg vitamint. erős vagyok mint egy szikla!